Ingatlanostol - 3D Property Advisor Hungary

Hívás Útbaigazítási információk Weboldal

Ingatlanostol - 3D Property Advisor Hungary „Adatvezérelt stratégia és 3D technológia a tudatos ingatlanpiaci döntésekért.

Nálunk az eladás nem csupán hirdetés, hanem egy professzionális folyamat, ahol a legélethűbb 3D élményeket és a tűpontos számokat is megkapja – természetesen ingatlanostol.” Olyan innovatív megoldásokat fejlesztettünk, melyeknek kulcsa a döntés szabadsága: ingatlanossal, vagy ingatlanos nélkül?

Bármelyik utat választja, megkönnyítjük ingatlana értékesítését a rendelkezésünkre álló eszközökkel.

🏠 AZ UTOLSÓ ROHAM A LEJTMENET ELŐTT? Avagy mire elég a Wekerle-program, és mire nem? Lefelé vagy felfelé indulnak az ing...
20/10/2026

🏠

AZ UTOLSÓ ROHAM A LEJTMENET ELŐTT?

Avagy mire elég a Wekerle-program, és mire nem? Lefelé vagy felfelé indulnak az ingatlanárak?

Olvasási idő: kb. 9 perc

Mi történik, ha az ingatlanpiac következő nagy vásárlási hulláma nem egy újabb fellendülés kezdete, hanem egyszerűen a jövő évi kereslet előrehozása?

És mi lesz utána, ha a támogatott hitelek feltételei megváltoznak, az új bérlakások még nem készültek el, a vásárlók pedig továbbra is a korábbi, támogatásokkal fűtött időszak ingatlanáraival találkoznak?

Lehet, hogy éppen egy olyan átmeneti időszak felé tartunk, amikor a korábbi keresletélénkítő hatások már gyengülnek, az új programok eredményei viszont még nem látszanak?

A 2026. október 19-i bejelentések után szerintem ismét érdemes elővenni a számológépet.

Mert az ingatlanpiacot végső soron nem a bejelentések, hanem a ténylegesen fizetőképes vásárlók mozgatják.

Fontos azonban különválasztani, mi az, amit már tudunk, mi az, amit bejelentettek, és mi az, ami egyelőre csak lehetséges forgatókönyv.

🔗 Az Otthon Start vége és az utolsó roham

A bejelentett tervek szerint 2027-ben az Otthon Start helyét a Wekerle+ veheti át.

Az új építésű ingatlanoknál továbbra is 3%-os, a használt lakásoknál viszont már 5%-os fix hitel szerepel a tervekben, miközben a jogosultsági feltételek is változhatnak.

Ezek egyelőre nem végleges jogszabályi feltételek.

Ha azonban a jelenlegi konstrukció valóban az év végén lezárul, könnyen elképzelhető, hogy sokan megpróbálják előrehozni a vásárlásukat.

Hiszen akinek már megvan az önerője, megtalálta a megfelelő ingatlant és hitelképes, annak egyáltalán nem mindegy, milyen kamattal finanszírozhatja a vásárlást.

Csakhogy aki decemberben veszi meg azt a lakást, amelyet eredetileg februárban vásárolt volna meg, az nem két vásárló.

Hanem egy.

A kereslet előrehozása nem azonos a kereslet tartós növekedésével.

🔗 A 3% és az 5% közötti különbség

Vegyünk egy 50 millió forintos lakásh*telt, 25 éves futamidővel.

🏦 3%-os kamattal: kb. 237 100 Ft/hó.

🏦 5%-os kamattal: kb. 292 300 Ft/hó.

💸 A különbség havi 55 200 forint, vagyis több mint 23%-os törlesztőrészlet-emelkedés.

Ha valaki havonta legfeljebb 237 ezer forintot tud vagy akar hiteltörlesztésre fordítani, akkor 5%-os kamattal már nem 50 millió, hanem körülbelül 40,6 millió forint hitelt tud finanszírozni ugyanekkora részletből.

Ez közel 9,4 millió forinttal kisebb hitelösszeg.

Természetesen ettől még nem kell minden ingatlannak ennyivel olcsóbbá válnia.

A vevő hozhat több önerőt, kereshet kisebb lakást, választhat olcsóbb környéket, vagy más finanszírozási lehetőséget.

De dönthet úgy is, hogy egyelőre nem vásárol.

🚧 És pontosan itt jelenik meg a korábbi írásainkból már ismerős fizetési fal.

Ez a számítás szemléltető példa, amely azt mutatja meg, milyen különbséget jelentene az 5%-os kamat, ha minden más hitelfeltétel változatlan maradna.

🔗 De hát emelkednek a bérek, és a gazdaság sem állt le!

Valóban. És ezt fontos kimondani.

A KSH adatai szerint 2026 augusztusában a nettó átlagkereset 10%-kal, a reálkereset 8,6%-kal emelkedett éves összevetésben.

A magyar gazdaság sem állt le:

A GDP a második negyedévben 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Csakhogy a gazdasági növekedés és a béremelkedés önmagában nem garantálja, hogy a lakásvásárlók fizetőképessége is megfelelő ütemben javul.

Vegyünk egy egyszerű példát.

Ha egy háztartás havi nettó 600 ezer forintos jövedelme 8%-kal emelkedik, az havi 48 ezer forint többlet.

Az előbbi hitelpéldában viszont a törlesztőrészlet 55 200 forinttal nőne.

Ebben a szemléltető esetben tehát a jövedelemnövekedés még a finanszírozás többletköltségét sem fedezné teljes egészében.

Persze minden háztartás helyzete más, és a magasabb jövedelem nem minden esetben ugyanakkora vásárlóerő-növekedést jelent.

Nem az a kérdés tehát, hogy nőnek-e a fizetések, hanem az, hogy a jövedelmek növekedése lépést tud-e tartani a lakásárakkal és a megváltozó hitelfeltételekkel.

🔗 Egy ország, több különböző gazdasági valóság

Mielőtt azonban az országos statisztikákból messzemenő következtetéseket vonnánk le, érdemes tisztázni valamit.

A GDP növekedését, a béremelkedést vagy az építőipar teljesítményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek valós, mérhető gazdasági folyamatok.

Csakhogy az országos átlagok mögött egészen eltérő ágazati és területi mozgások húzódhatnak meg.

Attól, hogy a GDP növekszik, még nem biztos, hogy minden háztartás lakásvásárlási lehetősége javul.

Attól, hogy az építőipar összességében bővül, még nem feltétlenül épül több lakás.

És attól, hogy Debrecenben a jelentős ipari beruházások keresletet teremthetnek, még nem következik, hogy Budapest vagy az ország többi részének ingatlanpiaca ugyanilyen pályán mozog.

A gazdaság növekedése, a lakásvásárlók fizetőképessége és az ingatlanárak alakulása három összefüggő, de korántsem azonos dolog.

Éppen ezért nem az a kérdés, hogy találunk-e növekedést mutató adatokat.

Természetesen találunk.

Hanem az, hogy ezek a növekedési folyamatok hol, milyen mértékben és mennyi idő alatt jelennek meg tényleges vásárlóerőként az ingatlanpiacon.

🔗 Budapest fékez, de mi történik vidéken?

Magyarországon nem egyetlen ingatlanpiac létezik.

📊 A Duna House 2026. szeptemberi becslése szerint országosan 9 385 lakóingatlan-adásvétel történt, ami 30,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az első kilenc hónap becsült tranzakciószáma 83 307 volt.

Ez egyszerű matematikai évesítéssel nagyjából 111 ezer adásvételes tempót jelent. Erről már írtunk még az év elején , akkor 90-110 ezerre tettük ezen év tranzakciószámát.

https://www.facebook.com/share/p/1G3BR5HyzP/?mibextid=wwXIfr

Ez nem év végi előrejelzés, és a 2025-ös magas összehasonlítási alapot sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

De a területi különbségek még érdekesebbek.

A Duna House harmadik negyedéves árindexei szerint Budapesten a panel- és téglalakások egyaránt körülbelül 2%-kal lettek olcsóbbak az előző negyedévhez képest.

Kelet-Magyarországon ugyanakkor a téglalakások árindexe 3%-kal emelkedett, miközben Nyugat-Magyarországon ugyanebben a kategóriában 4%-os csökkenést mértek.

És mi a helyzet Debrecennel?

Az ingatlan.com október eleji kínálati adatai szerint továbbra is az egyik legdrágább vidéki város, nagyjából 1,04 millió forintos medián négyzetméterárral, ami 3,5%-os éves emelkedést jelent.

Csakhogy Debrecenben jelentős ipari beruházások is zajlanak.

A BMW, a CATL és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói fejlesztések munkahelyeket, munkavállalói mobilitást és sajátos helyi lakhatási keresletet teremthetnek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden új munkavállaló lakást vásárol.

Sokan bérelnek, ingáznak, vagy csak átmenetileg tartózkodnak a városban.

Ráadásul a beruházások hatását az ingatlanpiac már a tényleges kereslet megjelenése előtt is részben beárazhatja.

Más vidéki városokban is eltérő folyamatok látszanak.

Békéscsabán például 23%-os, Kaposváron pedig 16,5%-os éves kínálatiár-emelkedést mutattak az október eleji adatok.

Ezekből azonban nem következik automatikusan, hogy az adott városokban ugyanilyen mértékben nőttek a tényleges eladási árak vagy az adásvételek száma.

A helyi árszinteket a beruházások mellett a kínálat összetétele, a korábbi árszint és a helyi kereslet is befolyásolhatja.

Egy beruházások által támogatott helyi piac ármozgása nem feltétlenül tükrözi az országos ingatlanpiac általános állapotát.

És még valami.

A hirdetési árak emelkedése, az erős érdeklődés és a tényleges adásvételek számának növekedése három különböző dolog.

🔗 És mit csinál közben az építőipar?

A KSH 2026. augusztusi adatai szerint az építőipari termelés 21,9%-kal nőtt az előző évhez képest.

Első hallásra ez akár fellendülésnek is tűnhet.

Csakhogy a részletek egészen más képet mutatnak.

Az épületek építése 9,6%-kal csökkent, miközben az egyéb építményeké – főként az út-, vasút- és közműépítések miatt – 102,4%-kal emelkedett.

Az új építőipari szerződések volumene ráadásul 55,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az év első nyolc hónapjában a teljes építőipari termelés mindössze 0,1%-kal haladta meg a 2025-ös szintet.

Vagyis nem arról van szó, hogy az építőipar egésze összeomlott volna.

Hanem arról, hogy a látványos augusztusi növekedés mögött nagyon eltérő ágazati folyamatok húzódnak.

Fontos ugyanakkor, hogy az épületek építése nem kizárólag lakásépítést jelent, és az épületépítési szerződésállomány augusztus végén még 5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Ezek az adatok tehát nem bizonyítják, hogy a lakásépítések leállnának.

De azt sem támasztják alá, hogy az egész ágazat lendületes növekedési pályára állt volna.

És ez a következő évek lakáskínálata szempontjából sem mellékes.

🔗 Mire elég a Wekerle-program?

A Wekerle név alatt több különböző intézkedés jelent meg, amelyeket szerintem hiba lenne egyetlen nagy keresletélénkítésként kezelni.

A Wekerle+ hitel a vásárlást finanszírozhatja, de a használt lakásoknál bejelentett 5%-os kamat a jelenlegi 3%-hoz képest magasabb törlesztést jelentene.

A lakástakarék segíthet az önerő felépítésében, a bérlakás- és kollégiumépítési program pedig hosszabb távon bővítheti a lakhatási kínálatot.

A kormány által ismertetett célok között a megfizethető lakhatás javítása és a lakáspiaci árfelhajtó hatások mérséklése is szerepel.

A bejelentések szerint 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre, az azt követő három évben pedig további 550 millió eurót.

Ha a program jelentős számban hoz létre valóban megfizethető bérlakásokat, az idővel csökkentheti a saját lakás vásárlásának kényszerét, mérsékelheti a bérleti piaci nyomást, és egyes térségekben közvetetten a lakásárakra is hathat.

Csakhogy itt van egy apró, de annál fontosabb részlet.

A bejelentett forrás nem egyenlő a beköltözhető lakással.

Egy építkezést elő kell készíteni, engedélyeztetni kell, majd meg is kell valósítani.

Ez sok esetben egy-két évig, vagy akár tovább is eltarthat.

A 2027-re bejelentett források tehát nem jelentik azt, hogy ugyanabban az évben már tömegesen rendelkezésre állnak az új bérlakások.

Ráadásul a bérlakásprogram és a lakástakarék egészen más időtávon fejtheti ki a hatását, mint egy azonnal igényelhető lakásh*tel.

🔗 És itt keletkezhet a légüres tér

Képzeljünk el egy lehetséges 2027-es helyzetet.

A jelenlegi támogatott hitel feltételei már megváltoztak.

Az előrehozott vásárlások egy része megtörtént.

A használt lakások finanszírozása drágábbá vált.

Közben a bérlakásprogram még az előkészítés vagy a kivitelezés szakaszában jár, a lakástakarékban pedig csak most kezd gyűlni az önerő.

A bérek ugyan emelkedhetnek, de nem biztos, hogy minden háztartásban olyan ütemben, amely ellensúlyozza a magasabb hitelköltségeket.

A gazdaság is növekedhet, de a mérsékelt GDP-bővülés önmagában nem garantálja a lakásvásárlási kereslet erősödését.

Vagyis előállhat egy átmeneti időszak, amikor a korábbi keresletélénkítés már gyengül, az új lakhatási programok hatása viszont még nem érzékelhető érdemben.

Ez a légüres tér nem feltétlenül jelent azonnali áresést.

Jelenthet kevesebb érdeklődőt, hosszabb értékesítési időt, nagyobb alkukat és több kiváró eladót.

És van itt még egy érdekes ellentmondás.

Ha a gyenge épületépítési aktivitás tartósan visszafogja az új lakások kínálatát, az később éppen fékezheti az árcsökkenést egyes keresett térségekben.

Vagyis a kereslet gyengülése és a kínálat szűkössége egyszerre is jelen lehet.

Előbb fogyhatnak el a vevők, mint ahogy az eladók hajlandók lennének csökkenteni az áraikat.

🔗 Az 5%-os áfa majd felhúzza a használt lakások árát is?

Egyre gyakrabban hallani azt az érvet, hogy az új építésű lakások kedvezményes, 5%-os áfájának megtartása és a hozzájuk kapcsolódó 3%-os hitel majd az egész ingatlanpiacot felfelé húzza.

Az új és a használt lakások árai között valóban létezik kapcsolat.

Csakhogy az 5%-os áfa megtartása nem újabb áfacsökkentés.

Ráadásul a kedvezőbb újépítésű finanszírozás egyes vevőket éppen a használt lakásoktól terelhet el.

Egy keresett környéken persze az új lakások magasabb árai támaszt adhatnak a használt ingatlanoknak is.

De ettől még egy harminc-negyven éves lakás nem válik automatikusan drágábban eladhatóvá.

A fejlesztő meghirdethet egy új lakást 100 millió forintért, a szomszédos használt lakás tulajdonosa pedig gondolhatja azt, hogy akkor az övé is megér 85 milliót.

Csakhogy ha a vevő legfeljebb 70 millió forintig tud elmenni, akkor a két hirdetési ár önmagában semmit nem old meg.

A vásárlóerő nem nő automatikusan attól, hogy a szomszédban valaki drágábban kezd hirdetni.

🔗 Lefelé vagy felfelé indulnak az ingatlanárak?

Szerintem erre továbbra sem lehet egyetlen szóval válaszolni.

Lesznek ingatlanok, amelyek tovább drágulnak, mások stagnálnak, és olyanok is, amelyeknél a tényleges eladáshoz már érdemi engedményre lehet szükség.

A legfontosabb különbség ugyanis változatlan:

A hirdetési ár nem azonos a tényleges eladási árral.

Attól, hogy valaki 80 millió forintért hirdeti a lakását, még nem biztos, hogy ennyiért vevőt is talál.

Ha pedig a környéken egyre több hasonló ingatlan kel el alacsonyabb áron, azok az adásvételek idővel új referenciaárakat teremthetnek.

Az eladó persze várhat, különösen akkor, ha nincs értékesítési kényszere.

A vevő viszont ugyanígy dönthet úgy, hogy kivár.

Ilyenkor a hirdetési ár akár hónapokig változatlan maradhat, miközben az adásvételek száma csökken.

Ezért nem feltétlenül az árak esnek először. Hanem a forgalom.

🔗 És mi történik az utolsó roham után?

Tegyük fel, hogy az év végén valóban megugrik a vásárlások száma.

Az eladók ismét bizakodóbbá válnak, és könnyen előkerülhet a jól ismert mondat:

„Látjátok? Megint beindult a piac!”

Csakhogy egy esetleges év végi roham valódi jelentőségét csak akkor fogjuk látni, amikor megérkeznek a 2027 eleji tranzakciós adatok.

Ha az előrehozott vásárlások után visszaesik a kereslet, miközben a finanszírozási feltételek szigorodnak, akkor a jelenlegi árszintek fenntarthatósága is újra kérdésessé válhat.

Nem jósolnék országos ingatlanár-összeomlást.

De automatikus újabb áremelkedést sem vezetnék le pusztán a bejelentett támogatásokból.

Sokkal inkább a tranzakciószámokat, az értékesítési időket és a tényleges eladási árakat figyelném.

Mert az ingatlanpiacon végül nem az számít, hogy hány ember szeretne saját lakást, hanem az, hogy közülük hányan képesek és hajlandók az aktuális árszinten valóban megvásárolni egyet.

És itt vissza is érkeztünk az eredeti kérdéshez:

Új vevők érkeznek a piacra, vagy egyszerűen csak a holnapiak vásárolnak ma?

Mert ha az utóbbi történik, akkor az igazi kérdés nem az, hogy mekkora volt a roham.

Hanem az:

👥 KI MARAD UTÁNA?

Ez továbbra sem jóslás.

📊 Cikluslogika.

⸻

Az írás a 2026. október 19-i bejelentésekre és a 2026. szeptemberig rendelkezésre álló piaci adatokra épül. A Wekerle+ részletszabályai és a bérlakásprogram átadási ütemezése még nem véglegesek. A 2027-es piaci hatásokra vonatkozó állítások lehetséges forgatókönyvek, nem biztos előrejelzések. 

A hitelszámítások szemléltető példák, nem banki ajánlatok.

Források:

KSH (2026. augusztusi keresetek, II. negyedéves GDP, augusztusi építőipar); Duna House Barométer (2026. szeptember, III. negyedév); ingatlan.com (2026. október); Portfolio és Telex (2026. október 19–20-i bejelentések); 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat.

AI-VIDEÓ = PRÉMIUM INGATLANMARKETING?Vagy csak a professzionalizmus illúziója?⏱️ Olvasási idő: kb. 3–4 percMa már néhány...
09/10/2026

AI-VIDEÓ =

PRÉMIUM INGATLANMARKETING?

Vagy csak a professzionalizmus illúziója?

⏱️ Olvasási idő: kb. 3–4 perc

Ma már néhány ezer forintért készülhet „ingatlanvideó”. Feltöltünk 10, 20 vagy akár 50 fotót, az AI megmozgatja őket, kerül alájuk zene, narráció és felirat — máris kész a látványos végeredmény.

Gyors? Igen. Látványos? Kétségtelenül.

Szerintünk azonban van egy ennél fontosabb kérdés:

Miből dolgozik az AI?

Az AI nem megy ki az ingatlanba. Nem veszi észre, hogy rossz szögből készült a nappali fotója, kiégett az ablak, torz a perspektíva, vagy hogy két méterrel arrébb állva sokkal érthetőbb lenne a tér.

Azt dolgozza fel, amit kap.

Ha az alapanyag gyenge, attól az ingatlan bemutatása még nem válik professzionálissá, hogy a fotók elkezdenek mozogni.

A gyenge alapanyagból legfeljebb látványosabb gyenge alapanyag lesz.

Pontosan itt jelenik meg szerintünk az egyik legnagyobb veszély:

A professzionalizmus illúziója.

Mozog a kép, szól a zene, kellemes hang beszél, megjelennek a feliratok. Az egész professzionálisnak tűnik.

Csakhogy nem ugyanaz, hogy valami professzionálisnak látszik, vagy valóban professzionálisan készült.

Nem véletlenül létezik az ingatlanfotózás mint szakma.

A jó fotó jóval az exponálógomb megnyomása előtt kezdődik. Valakinek el kell döntenie, honnan, milyen magasságból, milyen látószöggel és milyen fényben mutassa meg az ingatlant úgy, hogy a vevő ne pusztán szép képeket lásson, hanem értse is a teret.

Ezt a munkát utólag nem lehet egy prompttal visszatenni a fotóba.

Van azonban még egy fontos szempont:

A vevő megtisztelése.

Ha autót szeretnénk eladni, lemossuk, kitakarítjuk legalább. Ha telefont adunk el, megtisztítjuk, rendbe tesszük, és normálisan lefotózzuk.

Miért lenne más egy ingatlan?

Nem azért mutatjuk be igényesen, hogy szebbnek hazudjuk a valóságot. Éppen ellenkezőleg:

Azért, hogy rendesen megmutassuk azt, ami valóban ott van.

Ez minden ingatlannál számít, függetlenül az árától. Minél értékesebb azonban az ingatlan, annál inkább kívánkozik hozzá olyan marketing, amelynek színvonala arányban áll azzal az értékkel, amelyet képvisel.

A vevőt nem azzal tiszteljük meg, hogy szebbre generáljuk az ingatlant, hanem azzal, hogy igényesen és valósághűen mutatjuk meg neki.

Mi is teszteltük már ezt a videós műfajt.

Ráadásul nem gyenge, mobiltelefonnal készült képekből, hanem professzionálisan elkészített ingatlanfotókból dolgoztunk.

Több ilyen képből készítettünk egy körülbelül 50 másodperces videós anyagot, majd kampányban is megvizsgáltuk, hogyan működik.

A jó alapanyag tehát adott volt.

A tapasztalatunk mégis egyszerű:

Egy látványos videó önmagában nem teremt automatikusan valódi érdeklődést.

Ha ez professzionális alapanyag mellett sem automatikus, érdemes feltenni a kérdést:

Mi történik akkor, amikor az AI eleve gyenge fotókat kap?

Nem tud visszamenni az ingatlanba. Nem tud új nézőpontot választani. Nem tudja lefotózni azt, amit korábban kihagytunk.

Az AI nem javítja ki automatikusan a rossz ingatlanbemutatást. Legfeljebb látványosabb csomagolást készít köré.

A nemzetközi reklámkutatások is érdekes eredményeket mutatnak.

Az Ipsos és a Syracuse University 2026-ban 20 reklámot tesztelt 3000 amerikai fogyasztó bevonásával. A reklámok fele ember által készült, a másik felét pedig teljes egészében AI-val állították elő.

A nézők sokszor még azt sem tudták biztosan megállapítani, hogy melyik reklám készült AI segítségével. Ennek ellenére az ember által készített reklámok az Ipsos mérőszámai szerint átlagosan 14%-kal erősebb rövid távú és 17%-kal erősebb hosszú távú hatékonyságot mutattak.

Egy 2025-ben publikált, három kísérletből álló kutatás a szolgáltatások reklámozását vizsgálta. Az AI használatának feltüntetése alacsonyabb bizalommal és kedvezőtlenebb reklámmegítéléssel járt.

A negatív hatás ugyanakkor mérséklődött, amikor a valódi ember megmaradt valódi embernek, az AI pedig csak kiegészítő szerepet kapott.

Fontos: ezek a kutatások nem kifejezetten ingatlanos AI-videókat vizsgáltak.

Nem azt állítjuk, hogy az AI rossz.

Mi is használjuk.

Vágjon, feliratozzon, gyorsítson, segítsen az ötletelésben és az utómunkában. Ezekre kiváló eszköz.

A problémát ott látjuk, amikor:

Az eszközt összekeverjük a szakmával.

Az ingatlanértékesítéshez ugyanis végül nem arra van szükség, hogy minél többen megnézzenek egy látványos AI-videót.

Azt az egy embert keressük aki meg akarja venni az ingatlant, vagyis a vevőt.

Őt pedig szerintünk továbbra is az segíti leginkább a döntésben, amit hitelesen, átgondoltan és professzionálisan mutatunk meg neki.

Nem mindegy, hogy valami profinak látszik, vagy professzionálisan készült.

Nem mindegy, hogyan mutatják meg.
Nem mindegy, kitől.
Ingatlanostol.

Források:

Ipsos × Syracuse University – AI Ads Are Good Enough — And That’s the Problem⁠

https://www.ipsos.com/en-us/ai-ads-are-good-enough-and-thats-problem?

Journal of Retailing and Consumer Services – Service ads in the era of generative AI: Disclosures, trust, and intangibility⁠

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0969698925000104?

LÁNC, LÁNC, OTTHON STARTOS LÁNC…Avagy a „fizetési fal”, a „várakozási prémium”, az Otthon Start és a „Ki le – Ki fel” ár...
26/08/2026

LÁNC, LÁNC, OTTHON STARTOS LÁNC…

Avagy a „fizetési fal”, a „várakozási prémium”, az Otthon Start és a „Ki le – Ki fel” árazás láncreakciója

☕ Olvasási idő: kb. 8–10 perc

januárban, „A nagy ingatlan-illúzió: 2025 csúcs vagy 2026 szakadék?” című írásomban egy cikluslogikát próbáltam felrajzolni.

Akkor két tartományt állítottam egymás mellé:

🟢 150–160 ezer tranzakció
→ amit a piac erős külső finanszírozási és támogatási impulzusok mellett elérhet.

🔵 90–110 ezer tranzakció
→ amit a korábbi ciklusok és tranzakciós adatok alapján a piac támogatásoktól kevésbé függő, lehetséges saját teherbírási tartományaként vezettünk le.

Nem jóslatként.

📊 Cikluslogikaként.

Az előző, „Van még Magyarországon »szabad« ingatlanpiac?” című írásomban pedig azt vizsgáltam, hogy a mai árszintet már nem elég pusztán klasszikus fundamentumokkal magyarázni.

Van fundamentum, van aktuális állami beavatkozás, és van egy harmadik tényező is:

🧠 A jövőbeni beavatkozásokra vonatkozó várakozás.

Ott írtam részletesebben az Otthon Startról, a Wekerle programról és arról is, amit „várakozási prémiumnak” neveztem.

Most ezeket nem bontom ki újra.

Inkább összekötöm őket.

Mert lassan úgy tűnik, hogy nem különálló jelenségeket látunk, hanem ugyanannak a folyamatnak egymást követő láncszemeit.

Innen a cím. 😏

⸻

🔗 A tranzakció

A Duna House havi becslései alapján 2026 első hét hónapjában körülbelül 65 846 lakóingatlan-tranzakció történt.

Ha ezt pusztán matematikailag évesítjük:

65 846 / 7 × 12 ≈ 112 900

vagyis nagyjából:

📊 113 ezer tranzakciós tempó.

Fontos:

Ez természetesen nem 2026-os év végi előrejelzés.

Az ingatlanpiac szezonális, az év hátralévő része módosíthatja a végeredményt.

Vagy az első hét hónap már többet elárul, mint elsőre gondolnánk? 🧐

Ez csak egy pillanatfelvétel arról, milyen tempón haladt a piac az első hét hónap alapján.

De azért álljunk meg ennél a számnál.

113 ezer.

Ismerős? 🙈😏

Januárban a 90–110 ezres sávot a korábbi ciklusok és tranzakciós adatok alapján a piac támogatásoktól kevésbé függő, lehetséges saját teherbírási tartományaként vezettük le.

Most pedig egy rendkívül erős, támogatott finanszírozási környezetben az első hét hónap egyszerű évesítése ennek közvetlen közelében jár.

Nem mondom, hogy:

„Megmondtam.” 😂

Inkább azt mondom:

👀 Ezt most már érdemes nagyon is figyelni.

⸻

🔗 A finanszírozási motor

És szerintem itt kezd igazán érdekessé válni a történet.

Az Otthon Start előtti időszakban a lakásvásárlások körülbelül 36%-a történt hitel segítségével.

2026 első negyedévére ez 60% fölé emelkedett.

Ha óvatosan csak 60%-kal számolunk, akkor a mostani, körülbelül 113 ezres évesített tranzakciós tempóból:

113 000 × 60% = 67 800

Vagyis nagyságrendileg:

🏦 ~68 ezer hitellel finanszírozott tranzakció

és

💵 ~45 ezer hitel nélküli tranzakció.

Itt azonban van egy nagyon fontos különbség:

⚠️ A hitellel finanszírozott tranzakció nem ugyanaz, mint a hitel által létrehozott tranzakció.

A 68 ezerből sok vásárlás hitel nélkül is megtörténhetett volna – más időpontban, más árszinten, más ingatlannal vagy nagyobb önerővel.

Viszont nézzük meg ugyanazt a hipotetikus, 113 ezres éves volument a korábbi, körülbelül 36%-os hitelaránnyal:

113 000 × 36% ≈ 40 700

A 60%-os aránnyal:

~67 800

A különbség:

📈 ~27 100 tranzakció.

Ez nem 27 100 bizonyítottan új adásvétel.

Hanem azt mutatja meg, hogy ugyanekkora hipotetikus éves tranzakciós volumen mellett a jelenlegi hitelpenetráció nagyságrendileg 27 ezerrel több hitellel finanszírozott vásárlást jelentene, mint a korábbi penetráció mellett.

És szerintem itt érdemes feltenni a kellemetlen kérdést:

Ha ugyanahhoz a ~113 ezres évesített tranzakciós tempóhoz a korábbi ~36% helyett már 60% feletti hitelpenetráció társul, akkor nemcsak azt kell nézni, hány tranzakció történik – hanem azt is, milyen erős finanszírozási motor társul jelenleg ehhez a forgalomhoz.

És persze azt:

👉 Mi maradna ebből egy gyengébb finanszírozási impulzus mellett?

⸻

🔗 A finanszírozási impulzus

És most játsszunk el három egyszerű forgatókönyvvel.

Nem tényként.

Nem előrejelzésként.

Pusztán azért, hogy lássuk a nagyságrendet.

⚠️ A következő három szám tehát nem becslés az Otthon Start tényleges addicionális tranzakciós hatására, hanem érzékenységi forgatókönyv.

15 000 feltételezett addicionális / előrehozott tranzakció
→ 98 000 mögöttes volumen

20 000 feltételezett addicionális / előrehozott tranzakció
→ 93 000 mögöttes volumen

25 000 feltételezett addicionális / előrehozott tranzakció
→ 88 000 mögöttes volumen

🐰🎩✨ Voilá.

Ebben a három érzékenységi forgatókönyvben 88–98 ezer közötti mögöttes volumen adódik.

Vagyis éppen abba a 90–110 ezres sávba – illetve annak közvetlen közelébe – érkezünk, amelyet januárban a korábbi ciklusok és tranzakciós adatok alapján a piac támogatásoktól kevésbé függő, saját teherbírási tartományaként vezettünk le.

Ez természetesen nem bizonyítja, hogy Otthon Start nélkül 88–98 ezer tranzakció lenne.

De érzékenységi számításként feltesz egy szerintem nagyon fontos kérdést:

😬 Ha ehhez a 113 ezerhez már ilyen erős finanszírozási motor társul, akkor mekkora a piac saját ereje?

⸻

🔗 A fizetési fal

A támogatott finanszírozás képes több vevőt hitelképessé tenni, nagyobb összeget finanszírozhatóvá tenni, vásárlásokat előrehozni, illetve olyan vevőket is beléptetni a piacra, akik piaci kamat mellett még vártak volna.

Csakhogy van egy érdekes visszacsatolás:

Jobb finanszírozás → több fizetőképes vevő → erősebb kereslet → árreakció → magasabb belépési küszöb.

Vagyis miközben a támogatás kifelé tolja a fizetési falat, az áremelkedés részben újra közelebb húzhatja azt.

Ezért amikor azt mondom, hogy egyszer „elfogy a következő vevő”, nem azt állítom, hogy szó szerint nem marad ember, aki lakást szeretne venni.

Hanem azt:

🚧 Szűkül az a következő vevői kör, amely az adott árszinten egyszerre KÉPES és HAJLANDÓ vásárolni.

És innentől megint a fundamentumok beszélnek.

💰 Jövedelem.
💵 Önerő.
🏦 Hitelképesség.
📉 Kamat.
💼 Foglalkoztatottság.
👨‍👩‍👧 Demográfia.

A program a falat arrébb tolhatja.

Eltüntetni nem tudja.

⸻

🔗 A várakozási prémium

Az előző írásban várakozási prémiumnak neveztem azt, amikor az eladó nem kizárólag azt árazza, amit ma hajlandó megfizetni a piac, hanem azt is, amit a jövőtől vár.

„Majd csökkennek a kamatok.”

„Majd jönnek új vevők.”

„Majd lesz újabb támogatás.”

Ezért lehet, hogy ma nem fogad el 100-at, mert úgy gondolja, később kap 110-et.

Csakhogy…

😏 A vevő is tud várni.

Az eladó:

„Nem engedek.”

A vevő:

„Nem emelek.”

A végeredmény pedig nem feltétlenül 105.

Hanem:

❌ 0 tranzakció.

És akkor belép a történetbe az idő.

⸻

🔗 A „Ki le – Ki fel” árazás

Az eladói oldal ráadásul minden, csak nem homogén.

Van, akinek egyszerűen „nem kenyérre kell”.

Van az örökös, akinek fejben az örökölt ingatlan természetesen a világ legdrágább ingatlana, hiszen abból neki konkrétan „jár” egy bizonyos összeg. 🙈

És van a klasszikus:

„Van 3 millióm, de 20 kellene a nagyobb kecóhoz, tehát az enyém ára… nos… tuti ér még +17 milliót.” 🤭 Voilá. Meg is vagyunk.

És persze van, aki érzelmi, várakozási vagy ki tudja milyen alapon évek óta kizárólag felfelé hajlandó árazni. Árazni… nem eladni. 😏

Csakhogy:

⚖️ A pénzigény és a piaci érték két külön fogalom.

A piacnak pedig nem kell minden eladót egyszerre meggyőznie.

Elég, ha azok az eladók, akik valóban értékesíteni akarnak – vagy valamilyen élethelyzet miatt kénytelenek –, más árszinten kezdenek üzletet kötni.

Ebből lesz egy új tranzakció.

Az új tranzakcióból új referenciaár.

Az új referenciaárat meglátja a következő vevő.

Majd a következő eladó.

↘️ Ki le.
↗️ Ki fel.

És már mozog is a következő láncszem…

⸻

🔗 A Wekerle program hatása

A Wekerle programról az előző írásban részletesebben írtam, ezért itt csak a lánc szempontjából érdekes kérdést emelném ki:

Mi történik akkor, ha valóban érdemi volumenű és vonzó lakhatási alternatíva jelenik meg?

És főleg:

🏘️ Mi történik, ha valóban több tízezer lakásról kezdünk beszélni?

A piaci hatás ugyanis nem feltétlenül azon a napon kezdődik, amikor átadják az első lakást.

Hanem akár akkor, amikor a potenciális vásárló elhiszi:

„Ez nekem valódi alternatíva lehet.”

Hiszen a vásárlási döntéshez két ember kell.

⏳ A kiváráshoz egy is elég.

Ha valaki ma még nem akar vásárolni, egyszerűen azt mondja:

„Most még nem.”

És ugyanez a befektetői oldalon is működhet.

Ha érdemi új bérlakáskínálat jelenik meg, változhat a bérleti verseny, a várható hozam, és ezáltal az az ár is, amit egy befektető hajlandó megfizetni egy lakásért.

Ezért szerintem a Wekerle program hatásának nagyságát végül éppen az fogja meghatározni, amit ma még nem tudunk pontosan:

Mekkora lesz a volumen, kik lesznek a jogosultak, milyen áron és milyen feltételekkel kapnak valódi lakhatási alternatívát.

⸻

🔗 Az újépítésű–használt árverseny

Ja, és azt mondtam már? 😏

🏗️ Közben az újépítésű piacon egyre látványosabban jelennek meg az akciók, kedvezmények és különböző értékesítési ösztönzők.

Az újépítésű piac ugyanis nem külön bolygón működik.

Ha egy fejlesztő értékesítési ösztönzőt, kedvezményt vagy akciót ad, akkor nem feltétlenül a listaár változik meg először.

💸 Az effektív ár változik.

És amikor az újépítésű lakás effektív ára közelebb kerül a használtéhoz, a használt lakás eladója egyszer csak megkap egy meglehetősen kellemetlen kérdést:

„Miért vegyem meg a tiédet ennyiért, ha nem sokkal többért – vagy akár hasonló effektív áron – már újat is kapok?” 😏

És ezzel már indul is a következő reakció:

Újépítésű kedvezmény → megváltozó relatív ár → új vevői összehasonlítás → nyomás a használt lakásra → alku / újraárazás → új tranzakciós referencia → következő eladó.

Nem kell tehát ahhoz minden lakásnak olcsóbbá válnia, hogy a piaci árképzés elkezdjen változni.

Elég, ha megváltozik az a referenciapont, amihez a vevő hasonlít.

⸻

🔗 A következő vevő – és 2027

És itt zár vissza igazán a januári cikluslogika.

Ha 2026 hátralévő részében azt látjuk, hogy a hitelpenetráció és a támogatott finanszírozás továbbra is rendkívül erős, miközben a tranzakciószám nem gyorsul vele arányosan, akkor az év végére már nemcsak azt fogjuk tudni, hány lakást adtak el.

Hanem valami ennél sokkal érdekesebbet:

Milyen magas hitelpenetráció és milyen erős támogatott finanszírozás társult ehhez a tranzakciószámhoz?

És innentől a kérdés már nem pusztán az:

Meddig marad az Otthon Start?

Hanem:

MEDDIG MARAD ELEGENDŐ KÖVETKEZŐ VEVŐ, AKIT MÉG BE TUD HOZNI?

Mert programot fenn lehet tartani.

Kamatot lehet támogatni.

A finanszírozást olcsóbbá lehet tenni.

Keresletet előre lehet hozni.

De ugyanazt a vásárlót még egyszer nem lehet első alkalommal behozni a piacra.

És korlátlan számú, az adott árszinten egyszerre képes és hajlandó következő vevőt sem lehet létrehozni.

Ezért lehet, hogy:

🔮 2027-et nem 2027-ben kezdjük majd látni.

Hanem már 2026 második felében.

Nem abból, hogy megjósoljuk az árakat.

Hanem abból, hogy látjuk:

📊 hogyan változik a tranzakciószám,
🏦 milyen hitelpenetráció társul hozzá,
⏳ meddig tart ki az eladói árkitartás,
🏗️ hogyan reagál az újépítésű kínálat,
🏘️ megjelenik-e egy hiteles új lakhatási alternatíva,

és mindenekelőtt:

👥 marad-e elegendő következő vevő az aktuális árszinteken.

Külön-külön egyik láncszem sem mondja meg, merre megy a piac.

Együtt viszont már kirajzolhatják a következő ciklust.

🔗 Finanszírozás.
🔗 Fizetési fal.
🔗 Várakozási prémium.
🔗 Újraárazás.
🔗 Lakhatási alternatíva.
🔗 Újépítésű–használt árverseny.
🔗 Következő vevő.

Lánc, lánc, Eszterlánc… 😏

Ez nem jóslás.

📊 Cikluslogika.

Cím

Budapest

Telefonszám

+36702854810

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Ingatlanostol - 3D Property Advisor Hungary új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória