20/10/2026
🏠
AZ UTOLSÓ ROHAM A LEJTMENET ELŐTT?
Avagy mire elég a Wekerle-program, és mire nem? Lefelé vagy felfelé indulnak az ingatlanárak?
Olvasási idő: kb. 9 perc
Mi történik, ha az ingatlanpiac következő nagy vásárlási hulláma nem egy újabb fellendülés kezdete, hanem egyszerűen a jövő évi kereslet előrehozása?
És mi lesz utána, ha a támogatott hitelek feltételei megváltoznak, az új bérlakások még nem készültek el, a vásárlók pedig továbbra is a korábbi, támogatásokkal fűtött időszak ingatlanáraival találkoznak?
Lehet, hogy éppen egy olyan átmeneti időszak felé tartunk, amikor a korábbi keresletélénkítő hatások már gyengülnek, az új programok eredményei viszont még nem látszanak?
A 2026. október 19-i bejelentések után szerintem ismét érdemes elővenni a számológépet.
Mert az ingatlanpiacot végső soron nem a bejelentések, hanem a ténylegesen fizetőképes vásárlók mozgatják.
Fontos azonban különválasztani, mi az, amit már tudunk, mi az, amit bejelentettek, és mi az, ami egyelőre csak lehetséges forgatókönyv.
🔗 Az Otthon Start vége és az utolsó roham
A bejelentett tervek szerint 2027-ben az Otthon Start helyét a Wekerle+ veheti át.
Az új építésű ingatlanoknál továbbra is 3%-os, a használt lakásoknál viszont már 5%-os fix hitel szerepel a tervekben, miközben a jogosultsági feltételek is változhatnak.
Ezek egyelőre nem végleges jogszabályi feltételek.
Ha azonban a jelenlegi konstrukció valóban az év végén lezárul, könnyen elképzelhető, hogy sokan megpróbálják előrehozni a vásárlásukat.
Hiszen akinek már megvan az önerője, megtalálta a megfelelő ingatlant és hitelképes, annak egyáltalán nem mindegy, milyen kamattal finanszírozhatja a vásárlást.
Csakhogy aki decemberben veszi meg azt a lakást, amelyet eredetileg februárban vásárolt volna meg, az nem két vásárló.
Hanem egy.
A kereslet előrehozása nem azonos a kereslet tartós növekedésével.
🔗 A 3% és az 5% közötti különbség
Vegyünk egy 50 millió forintos lakásh*telt, 25 éves futamidővel.
🏦 3%-os kamattal: kb. 237 100 Ft/hó.
🏦 5%-os kamattal: kb. 292 300 Ft/hó.
💸 A különbség havi 55 200 forint, vagyis több mint 23%-os törlesztőrészlet-emelkedés.
Ha valaki havonta legfeljebb 237 ezer forintot tud vagy akar hiteltörlesztésre fordítani, akkor 5%-os kamattal már nem 50 millió, hanem körülbelül 40,6 millió forint hitelt tud finanszírozni ugyanekkora részletből.
Ez közel 9,4 millió forinttal kisebb hitelösszeg.
Természetesen ettől még nem kell minden ingatlannak ennyivel olcsóbbá válnia.
A vevő hozhat több önerőt, kereshet kisebb lakást, választhat olcsóbb környéket, vagy más finanszírozási lehetőséget.
De dönthet úgy is, hogy egyelőre nem vásárol.
🚧 És pontosan itt jelenik meg a korábbi írásainkból már ismerős fizetési fal.
Ez a számítás szemléltető példa, amely azt mutatja meg, milyen különbséget jelentene az 5%-os kamat, ha minden más hitelfeltétel változatlan maradna.
🔗 De hát emelkednek a bérek, és a gazdaság sem állt le!
Valóban. És ezt fontos kimondani.
A KSH adatai szerint 2026 augusztusában a nettó átlagkereset 10%-kal, a reálkereset 8,6%-kal emelkedett éves összevetésben.
A magyar gazdaság sem állt le:
A GDP a második negyedévben 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Csakhogy a gazdasági növekedés és a béremelkedés önmagában nem garantálja, hogy a lakásvásárlók fizetőképessége is megfelelő ütemben javul.
Vegyünk egy egyszerű példát.
Ha egy háztartás havi nettó 600 ezer forintos jövedelme 8%-kal emelkedik, az havi 48 ezer forint többlet.
Az előbbi hitelpéldában viszont a törlesztőrészlet 55 200 forinttal nőne.
Ebben a szemléltető esetben tehát a jövedelemnövekedés még a finanszírozás többletköltségét sem fedezné teljes egészében.
Persze minden háztartás helyzete más, és a magasabb jövedelem nem minden esetben ugyanakkora vásárlóerő-növekedést jelent.
Nem az a kérdés tehát, hogy nőnek-e a fizetések, hanem az, hogy a jövedelmek növekedése lépést tud-e tartani a lakásárakkal és a megváltozó hitelfeltételekkel.
🔗 Egy ország, több különböző gazdasági valóság
Mielőtt azonban az országos statisztikákból messzemenő következtetéseket vonnánk le, érdemes tisztázni valamit.
A GDP növekedését, a béremelkedést vagy az építőipar teljesítményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek valós, mérhető gazdasági folyamatok.
Csakhogy az országos átlagok mögött egészen eltérő ágazati és területi mozgások húzódhatnak meg.
Attól, hogy a GDP növekszik, még nem biztos, hogy minden háztartás lakásvásárlási lehetősége javul.
Attól, hogy az építőipar összességében bővül, még nem feltétlenül épül több lakás.
És attól, hogy Debrecenben a jelentős ipari beruházások keresletet teremthetnek, még nem következik, hogy Budapest vagy az ország többi részének ingatlanpiaca ugyanilyen pályán mozog.
A gazdaság növekedése, a lakásvásárlók fizetőképessége és az ingatlanárak alakulása három összefüggő, de korántsem azonos dolog.
Éppen ezért nem az a kérdés, hogy találunk-e növekedést mutató adatokat.
Természetesen találunk.
Hanem az, hogy ezek a növekedési folyamatok hol, milyen mértékben és mennyi idő alatt jelennek meg tényleges vásárlóerőként az ingatlanpiacon.
🔗 Budapest fékez, de mi történik vidéken?
Magyarországon nem egyetlen ingatlanpiac létezik.
📊 A Duna House 2026. szeptemberi becslése szerint országosan 9 385 lakóingatlan-adásvétel történt, ami 30,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az első kilenc hónap becsült tranzakciószáma 83 307 volt.
Ez egyszerű matematikai évesítéssel nagyjából 111 ezer adásvételes tempót jelent. Erről már írtunk még az év elején , akkor 90-110 ezerre tettük ezen év tranzakciószámát.
https://www.facebook.com/share/p/1G3BR5HyzP/?mibextid=wwXIfr
Ez nem év végi előrejelzés, és a 2025-ös magas összehasonlítási alapot sem hagyhatjuk figyelmen kívül.
De a területi különbségek még érdekesebbek.
A Duna House harmadik negyedéves árindexei szerint Budapesten a panel- és téglalakások egyaránt körülbelül 2%-kal lettek olcsóbbak az előző negyedévhez képest.
Kelet-Magyarországon ugyanakkor a téglalakások árindexe 3%-kal emelkedett, miközben Nyugat-Magyarországon ugyanebben a kategóriában 4%-os csökkenést mértek.
És mi a helyzet Debrecennel?
Az ingatlan.com október eleji kínálati adatai szerint továbbra is az egyik legdrágább vidéki város, nagyjából 1,04 millió forintos medián négyzetméterárral, ami 3,5%-os éves emelkedést jelent.
Csakhogy Debrecenben jelentős ipari beruházások is zajlanak.
A BMW, a CATL és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói fejlesztések munkahelyeket, munkavállalói mobilitást és sajátos helyi lakhatási keresletet teremthetnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden új munkavállaló lakást vásárol.
Sokan bérelnek, ingáznak, vagy csak átmenetileg tartózkodnak a városban.
Ráadásul a beruházások hatását az ingatlanpiac már a tényleges kereslet megjelenése előtt is részben beárazhatja.
Más vidéki városokban is eltérő folyamatok látszanak.
Békéscsabán például 23%-os, Kaposváron pedig 16,5%-os éves kínálatiár-emelkedést mutattak az október eleji adatok.
Ezekből azonban nem következik automatikusan, hogy az adott városokban ugyanilyen mértékben nőttek a tényleges eladási árak vagy az adásvételek száma.
A helyi árszinteket a beruházások mellett a kínálat összetétele, a korábbi árszint és a helyi kereslet is befolyásolhatja.
Egy beruházások által támogatott helyi piac ármozgása nem feltétlenül tükrözi az országos ingatlanpiac általános állapotát.
És még valami.
A hirdetési árak emelkedése, az erős érdeklődés és a tényleges adásvételek számának növekedése három különböző dolog.
🔗 És mit csinál közben az építőipar?
A KSH 2026. augusztusi adatai szerint az építőipari termelés 21,9%-kal nőtt az előző évhez képest.
Első hallásra ez akár fellendülésnek is tűnhet.
Csakhogy a részletek egészen más képet mutatnak.
Az épületek építése 9,6%-kal csökkent, miközben az egyéb építményeké – főként az út-, vasút- és közműépítések miatt – 102,4%-kal emelkedett.
Az új építőipari szerződések volumene ráadásul 55,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az év első nyolc hónapjában a teljes építőipari termelés mindössze 0,1%-kal haladta meg a 2025-ös szintet.
Vagyis nem arról van szó, hogy az építőipar egésze összeomlott volna.
Hanem arról, hogy a látványos augusztusi növekedés mögött nagyon eltérő ágazati folyamatok húzódnak.
Fontos ugyanakkor, hogy az épületek építése nem kizárólag lakásépítést jelent, és az épületépítési szerződésállomány augusztus végén még 5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Ezek az adatok tehát nem bizonyítják, hogy a lakásépítések leállnának.
De azt sem támasztják alá, hogy az egész ágazat lendületes növekedési pályára állt volna.
És ez a következő évek lakáskínálata szempontjából sem mellékes.
🔗 Mire elég a Wekerle-program?
A Wekerle név alatt több különböző intézkedés jelent meg, amelyeket szerintem hiba lenne egyetlen nagy keresletélénkítésként kezelni.
A Wekerle+ hitel a vásárlást finanszírozhatja, de a használt lakásoknál bejelentett 5%-os kamat a jelenlegi 3%-hoz képest magasabb törlesztést jelentene.
A lakástakarék segíthet az önerő felépítésében, a bérlakás- és kollégiumépítési program pedig hosszabb távon bővítheti a lakhatási kínálatot.
A kormány által ismertetett célok között a megfizethető lakhatás javítása és a lakáspiaci árfelhajtó hatások mérséklése is szerepel.
A bejelentések szerint 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre, az azt követő három évben pedig további 550 millió eurót.
Ha a program jelentős számban hoz létre valóban megfizethető bérlakásokat, az idővel csökkentheti a saját lakás vásárlásának kényszerét, mérsékelheti a bérleti piaci nyomást, és egyes térségekben közvetetten a lakásárakra is hathat.
Csakhogy itt van egy apró, de annál fontosabb részlet.
A bejelentett forrás nem egyenlő a beköltözhető lakással.
Egy építkezést elő kell készíteni, engedélyeztetni kell, majd meg is kell valósítani.
Ez sok esetben egy-két évig, vagy akár tovább is eltarthat.
A 2027-re bejelentett források tehát nem jelentik azt, hogy ugyanabban az évben már tömegesen rendelkezésre állnak az új bérlakások.
Ráadásul a bérlakásprogram és a lakástakarék egészen más időtávon fejtheti ki a hatását, mint egy azonnal igényelhető lakásh*tel.
🔗 És itt keletkezhet a légüres tér
Képzeljünk el egy lehetséges 2027-es helyzetet.
A jelenlegi támogatott hitel feltételei már megváltoztak.
Az előrehozott vásárlások egy része megtörtént.
A használt lakások finanszírozása drágábbá vált.
Közben a bérlakásprogram még az előkészítés vagy a kivitelezés szakaszában jár, a lakástakarékban pedig csak most kezd gyűlni az önerő.
A bérek ugyan emelkedhetnek, de nem biztos, hogy minden háztartásban olyan ütemben, amely ellensúlyozza a magasabb hitelköltségeket.
A gazdaság is növekedhet, de a mérsékelt GDP-bővülés önmagában nem garantálja a lakásvásárlási kereslet erősödését.
Vagyis előállhat egy átmeneti időszak, amikor a korábbi keresletélénkítés már gyengül, az új lakhatási programok hatása viszont még nem érzékelhető érdemben.
Ez a légüres tér nem feltétlenül jelent azonnali áresést.
Jelenthet kevesebb érdeklődőt, hosszabb értékesítési időt, nagyobb alkukat és több kiváró eladót.
És van itt még egy érdekes ellentmondás.
Ha a gyenge épületépítési aktivitás tartósan visszafogja az új lakások kínálatát, az később éppen fékezheti az árcsökkenést egyes keresett térségekben.
Vagyis a kereslet gyengülése és a kínálat szűkössége egyszerre is jelen lehet.
Előbb fogyhatnak el a vevők, mint ahogy az eladók hajlandók lennének csökkenteni az áraikat.
🔗 Az 5%-os áfa majd felhúzza a használt lakások árát is?
Egyre gyakrabban hallani azt az érvet, hogy az új építésű lakások kedvezményes, 5%-os áfájának megtartása és a hozzájuk kapcsolódó 3%-os hitel majd az egész ingatlanpiacot felfelé húzza.
Az új és a használt lakások árai között valóban létezik kapcsolat.
Csakhogy az 5%-os áfa megtartása nem újabb áfacsökkentés.
Ráadásul a kedvezőbb újépítésű finanszírozás egyes vevőket éppen a használt lakásoktól terelhet el.
Egy keresett környéken persze az új lakások magasabb árai támaszt adhatnak a használt ingatlanoknak is.
De ettől még egy harminc-negyven éves lakás nem válik automatikusan drágábban eladhatóvá.
A fejlesztő meghirdethet egy új lakást 100 millió forintért, a szomszédos használt lakás tulajdonosa pedig gondolhatja azt, hogy akkor az övé is megér 85 milliót.
Csakhogy ha a vevő legfeljebb 70 millió forintig tud elmenni, akkor a két hirdetési ár önmagában semmit nem old meg.
A vásárlóerő nem nő automatikusan attól, hogy a szomszédban valaki drágábban kezd hirdetni.
🔗 Lefelé vagy felfelé indulnak az ingatlanárak?
Szerintem erre továbbra sem lehet egyetlen szóval válaszolni.
Lesznek ingatlanok, amelyek tovább drágulnak, mások stagnálnak, és olyanok is, amelyeknél a tényleges eladáshoz már érdemi engedményre lehet szükség.
A legfontosabb különbség ugyanis változatlan:
A hirdetési ár nem azonos a tényleges eladási árral.
Attól, hogy valaki 80 millió forintért hirdeti a lakását, még nem biztos, hogy ennyiért vevőt is talál.
Ha pedig a környéken egyre több hasonló ingatlan kel el alacsonyabb áron, azok az adásvételek idővel új referenciaárakat teremthetnek.
Az eladó persze várhat, különösen akkor, ha nincs értékesítési kényszere.
A vevő viszont ugyanígy dönthet úgy, hogy kivár.
Ilyenkor a hirdetési ár akár hónapokig változatlan maradhat, miközben az adásvételek száma csökken.
Ezért nem feltétlenül az árak esnek először. Hanem a forgalom.
🔗 És mi történik az utolsó roham után?
Tegyük fel, hogy az év végén valóban megugrik a vásárlások száma.
Az eladók ismét bizakodóbbá válnak, és könnyen előkerülhet a jól ismert mondat:
„Látjátok? Megint beindult a piac!”
Csakhogy egy esetleges év végi roham valódi jelentőségét csak akkor fogjuk látni, amikor megérkeznek a 2027 eleji tranzakciós adatok.
Ha az előrehozott vásárlások után visszaesik a kereslet, miközben a finanszírozási feltételek szigorodnak, akkor a jelenlegi árszintek fenntarthatósága is újra kérdésessé válhat.
Nem jósolnék országos ingatlanár-összeomlást.
De automatikus újabb áremelkedést sem vezetnék le pusztán a bejelentett támogatásokból.
Sokkal inkább a tranzakciószámokat, az értékesítési időket és a tényleges eladási árakat figyelném.
Mert az ingatlanpiacon végül nem az számít, hogy hány ember szeretne saját lakást, hanem az, hogy közülük hányan képesek és hajlandók az aktuális árszinten valóban megvásárolni egyet.
És itt vissza is érkeztünk az eredeti kérdéshez:
Új vevők érkeznek a piacra, vagy egyszerűen csak a holnapiak vásárolnak ma?
Mert ha az utóbbi történik, akkor az igazi kérdés nem az, hogy mekkora volt a roham.
Hanem az:
👥 KI MARAD UTÁNA?
Ez továbbra sem jóslás.
📊 Cikluslogika.
⸻
Az írás a 2026. október 19-i bejelentésekre és a 2026. szeptemberig rendelkezésre álló piaci adatokra épül. A Wekerle+ részletszabályai és a bérlakásprogram átadási ütemezése még nem véglegesek. A 2027-es piaci hatásokra vonatkozó állítások lehetséges forgatókönyvek, nem biztos előrejelzések. 
A hitelszámítások szemléltető példák, nem banki ajánlatok.
Források:

KSH (2026. augusztusi keresetek, II. negyedéves GDP, augusztusi építőipar); Duna House Barométer (2026. szeptember, III. negyedév); ingatlan.com (2026. október); Portfolio és Telex (2026. október 19–20-i bejelentések); 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat.